Egy olyan oldalon jársz, amelyen egy folytatásos regényt olvashatsz. A történet egy lányról szól, aki nehéz múlt után egy elit lovasakadémia tanulója lesz. Vajon képes lesz egy középosztálybeli lány beilleszkedni egy iskolába, ami tele van gazdag, elkényesztetett palántákkal? 
A szereplők teljes mértékben kitaláltak, bármiféle hasonlóság a véletlen műve (vagy mégse?). A történet helyszíne Magyarország, de az akadémia és annak városa a fantázia szüleménye

A részeket igyekszem félhetente/hetente feltölteni.

Kérlek, ha olvasod a részeket, írd meg, tetszett-e vagy sem, sokat jelentene nekem! :) Köszönöm!

Lia

 

¤ Kezdőlap
  ¤ Szereplőkről bővebben 
  ¤ Háttértörténetek
  ¤ Előző részekről
  ¤ Az akadémiáról
  ¤ Mondd el a véleményed!

 

Várható időpont: 2015. 03. 13-14.

Előzetes: A következő részben kiderül, mit kezd Dani a nála lévő információkkal, helyesen használja-e fel őket, és Dóri kap-e új esélyt a versenyzésre. Dani és Dóri kapcsolata vajon végleg véget ér, vagy a lány képes megbocsájtani a fiúnak? Dóri üldözési mániája elmúlik, vagy újra felszínre tör? Mindez kiderül a következő részben.

 

Előző szavazás (Kinek a segítségével kapjon Dóri újabb lehetőséget a versenyzésre?) eredménye:

Balu segítségével 85,71%
Dani segítségével 14,29%
A titokzatos idegen (Dóri apja?) segítségével 0,00%
Ne kapjon újabb lehetőséget 0,00%

 

 
Kezdőlap

XV. rész

Sas a viharban

Másnap Dani korán reggel az igazgató irodába sietett, ahol megmutatta a videót és egy szívhez szóló beszédet tartott. Meglepetésére elég könnyen rá tudta venni Bankót, hogy Dóri még egy esélyt kapjon, méghozzá aznap, hiszen hamarosan kiválasztják a második fordulóba jutott lovasokat. Muszáj megtalálni Dórit! Gyors léptekkel indult meg az istálló felé. Reggel fél nyolc volt, Dóri első órája pedig nyolckor kezdődött. Pontosan tudta, hogy előtte meg fogja látogatni Nevadát a bokszában, ahogy mindig. Reménykedett, hogy még nem kerüli el a lányt.
Miközben átszelte a folyosót, csak egy dolog járt a fejében. Balu különösen gyanús volt neki az utóbbi időben, most pedig ez a rejtélyes felvétel, amit ki tudja, mikor készített. Valószínűleg minden edzés előtt felosont a tribünre és felállított egy kamerát. A gondolattól kirázta a hideg. Ám ezek a felvételek még inkább igazolták sejtéseit. Ám ha megérzése igaz, akkor Balu hatalmas hibát követett el, amikor átadta neki a DVD-t. De ezzel most nem volt ideje foglalkozni. Igyekeznie kell!

***

- Dóri! – szólította meg Dani a háta mögül a lányt. Dóri szíve nagyot dobbant, ahogy meghallotta ezt a kedves hangot, de a következő pillanatban már össze is szorult, amint felidéződtek benne az elmúlt napok eseményei. Hogy tehette ezt vele? Vonakodva fordult meg.
- Nyergeld Nevadát!
- Mi történt?
- Jön, és megnéz a bizottság. Húsz perc múlva a pályán lesznek.
- Ez meg hogy lehet?
- Azt… majd később elmondom – Dani idegesen beletúrt a hajába. Erre mégis mit válaszolhatna?
- Úristen! Most nem viccelsz? Dani, órám lesz!
- Egy óra kihagyás igazán nem vészes. Ha annyira lemaradsz, majd segítek bepótolni – vigyorgott csábító félmosolyával a fiú. Dóri elkapta a tekintetét. Ezzel bármikor képes elcsábítani.
Dóri pár másodperc gondolkodás után elsietett a nyerges felé. Ha Dani valóban igazat beszél, akkor ezt most nem szúrhatja el. Az adrenalin szétáradt a testében, szinte érezte, ahogy végigfolyik minden aprócska erében, gyomra összeszorult, és keze hirtelen remegni kezdett. Az izgalom olyannyira elterelte figyelmét, hogy az oldalán éktelenkedő hatalmas és fájdalmas lila foltot is elfelejtette, és azt, hogyan is szerezte. Felkapta Nevada és a saját felszereléseit, és elindult a folyosón.
- Várj, segítek! – sietett oda Dani és elvette a lánytól a nyerget. Dóri aprócska mosollyal köszönte meg, ami Dani lelkét reménnyel töltötte meg.

***

Nevada tökéletesen megértette, milyen fontos ez a lovaglás. Kissé kimerült volt még a tegnapi hosszú és fárasztó futás után, de gazdája ösztönzésére lendületesen és tempósan haladt az egyes feladatok felé. Dóri nyugodt kézzel és harmonikus segítségekkel irányította a lovat, miközben annak minden rezdülésére figyelt és kellőképpen reagált. Néhány kisebb bemelegítő akadály után Dani magasabbra rakott néhány rudat. Dóri szíve hevesebben kezdett verni, de megfelelő tempóval és nyugodtan vezette rá Nevadát az akadályra. A ló amint meglátta azt, kissé gyorsabb vágtába csapott át, így végül rossz helyről rugaszkodott el, és leverte az akadályt.
- Ez gyors volt. Lassabban gyere rá! – utasította Dani Dórit, aki bólintással jelezte, hogy értette. Felnézett a lelátón ülő két férfira, akik valamit összesúgtak és feljegyeztek valamit. Most tökéletes lesz, gondolta. Dani emelt pár centit a rudakon és Dóri vágtába ugrasztotta a heréltet. Keze nyugodt volt, és ezúttal tökéletes tempóval érkeztek az akadályhoz, és vették azt.
- Pazar. Lépés! Most megugrod azt a lenti akadályt, utána ezt az oxert itt középen, végül pedig lentről ezt a meredeket!
Dóri memorizálta az eltervezett útvonalat, és ügetés után vágtába váltott. Az első ugrás kissé kevésbé lendületesre sikerült, és Dóri kissé megijedt, hogy az oxerre nem lesz elég a tempó. Sarkával megbökte Nevada oldalát, ezzel fokozva az iramot. Nevada ezúttal tökéletesen megbízott gazdájában, és az oxer előtt tökéletesen elrugaszkodva ugrotta meg az akadályt. Dóri a levegőben repülve jelt adott a lónak, hogy melyik irányba haladnak majd tovább, így az állat a megfelelő lábára érkezve vágtázott tovább. Az utolsó ugrást könnyedén vették. Dóri három paskolással jutalmazta Nevadát, és lendületes ügetésben haladtak tovább. Dani jelt adott, hogy járassa le a lovat, így Dóri hosszú szárat engedett, hogy Nevada kinyújthassa hosszú, izmos nyakát. A barna szőrön fehér hab képződött a verejtéktől, a lány homlokán pedig apró cseppek jelentek meg. Nagyon kimerítő volt ez az edzés, de lelke még mindig szállt a levegőben, hiszen nagyon jó teljesítményt nyújtottak.

***

Dani a szabadidejében folyamatosan Balut figyelte meg. Ha most rajtakapja, gyanúja teljes mértékben beigazolódhat.
Balu az ebédszünetében elhagyta az istállót, Dani pedig kénytelen volt követni. A fiatal srác az istállót elhagyva a város felé vette az irányt, ahol átvágott a parkon, keresztül a nagy téren, amit üzletek, kávézók és éttermek öveztek, majd le a buszpályaudvar felé vezető sétálóutcán. Hamarosan balra kanyarodott egy úton, végighaladt rajta, végül egy aprócska kávézóba lépett, ahova Dani még soha nem ment be. Ezt most sem tette meg, hiszen az ablakban tökéletesen látta az eseményeket. Balu egy férfival rázott kezet, majd leültek. Sejtései igazak tehát!

***

Dóri az aznapi utolsó órája után még meglátogatta Nevadát. Hatalmas puszikkal halmozta el az állatot, hogy megköszönje neki a délelőtti eredményes lovaglást.
Hazafelé haladva Dani lakása előtt ment el. Mennyire hiányzik neki a fiú! Legszívesebben felcsengetett volna a kaputelefonon, hogy felmehessen hozzá. De ezt nem tehette. Még mindig annyira fájt neki, hogy ilyen kegyetlenül hazudott neki a szülei halálával kapcsolatban. Megpróbált visszaemlékezni, utoljára mikor érzett ilyet, de egyetlen pillanatot sem tudott felidézni. Nem ismert olyan fiút az életében, akihez ennyire vonzódott, akit ennyire meg tudott szeretni ilyen rövid idő alatt. Hibáival együtt is úgy érezte, szereti őt. Szívének minden sejtje azt súgta, bocsásson meg neki, de agyával tudta, hogy nem tudna benne újra megbízni. Teste kétfelé szakadt, és az egyik része nem tudta, kövesse-e a másikat.
Arcán egy kósza könnycsepp gördült le.  Nem értette önmagát. Egyszerre olyan boldog, és olyan tragikusan szomorú volt. A mai lovaglása Nevadával felejthetetlen volt, ami lelkét magasra emelte, mint egy sas a zsákmányát. Dani hiánya azonban minduntalan utat tört benne, és olyan hirtelen taszította a földre, mint amilyen hirtelen kerekedik a vihar egy nyári estén. Ebben a pillanatban pedig úgy érezte magát, mint a kisegér a sas karmai között, ami a tomboló viharban küzd egy augusztusi éjszakán. Hogyan is érthette volna ezt meg?
Elmélkedései közepette szinte észre sem vette, hogy valaki futva közeledik felé, majd a vállára teszi a kezét. Dóri összerezzent a rémülettől, amikor Dani egy mozdulattal bepördült elé. Arcán pajkos mosoly játszott. Dóri egy gyors mozdulattal letörölte a könnycseppet az arcáról.
- Úristen! Megijesztettél!
- Ne haragudj. Te sírtál? – lankadt le a mosoly Dani arcáról.
- Nem.
- Feljössz beszélgetni?
- Miről akarsz beszélni?
- Szerintem lenne mit…
Igaza volt. Tényleg lenne mit megbeszélniük.
- Tíz perc. – Dani arcán újra megjelent a reménykedő mosoly.
Dóri követte Danit a lakásába, ahol levette a cipőjét és kabátját, és a nappaliba ment, ahol leült a kanapéra. Dani pár másodpercperc múlva megjelent két bögre teával. Dóri igazán hálás volt. A tea mindig megnyugtatta.
- Fantasztikusan voltatok ma – kezdte Dani.
- Szerintem nem erről akartál beszélni.
- Én csak szeretném megtudni, mi jár a fejedben - túrt a hajába.
Dóri idegesen pillantott a kezében lévő bögrére. Kerülte Dani tekintetét. Szemei olyan tökéletesen kékek, és haja olyan ellenállhatatlanul kócos volt, hogy Dóri legszívesebben rávetette volna magát. Ennek hatását a párnapos borosta is csak erősítette. A lány szíve nagyot dobbant, és fészkelődni kezdett a kanapén.
- Ha elmondanám, mi jár a fejemben, te is csak összezavarodnál, mint én. Sokkal könnyebben leírható, amit a szívemmel érzek. Mert az az, hogy nagyon megkedveltelek, és nem akarlak elveszíteni.
- Akkor mi a baj? – ült közelebb Dani. Dóri érezte testének melegét és átható illatát, amit úgy imádott. Elhúzódott tőle.
- Nem tudom, hogy meg tudok-e bízni benned újra. Emellett pedig én azért vagyok itt, hogy díjugrató legyek, ahogyan te pedig azért, hogy egy nagyszerű edző váljon belőled. Úristen, Dani, ha belegondolok, mekkora kockázatot vállaltunk… - itt felpillantott a fiúra. – Szandi majdnem leleplezett minket. Akkor mi lett volna velünk?
- Akkor ezentúl jobban vigyázunk!
- Nem! Én… ezt már nem akarom tovább csinálni. – Szemei újra könnyekkel teltek meg. – Én most szeretnék csak a lovaglással foglalkozni. És nekem ez az egyetlen esélyem erre. Nem veheted el tőlem – Dóri hangja elcsuklott. Az utolsó pár szó kimondása szinte fizikai fájdalommal párosult.
- Igazad van. Ne sírj, kérlek! Teljesen igazad van – Dani karjába zárta Dórit. Ebben a pillanatban olyan törékenynek látta az amúgy erős és céltudatos lányt, akit annyira szeretett. Annyira szerette, hogy képes volt elengedni őt. Hiszen csak két év, és Dóri végez az akadémián…
- Holnap elmegyek Bankóhoz, és új edzők kérek – suttogta Dóri pár perc múlva, mikor kicsit megnyugodott. Dani megértette, és nem ellenkezett.

2015.03.14. 22:06, Lia

XIV. rész

Dani múltja II.

Hétvégén Dóri rengeteget töprengett a péntek délután eseményein. Hihetetlenül dühös volt Danira, és el sem tudta képzelni, hogy valaha meg tudna neki bocsájtani. Hogyan játszhatta el így a bizalmát? A családja előtt megpróbált mosolygós maradni, hogy ne kelljen Adélnak és Patriknak elmesélnie a történteket. Képtelen lett volna zokogás nélkül beszélni erről.
A következő hét hétfőjén Dóri mindent megtett, hogy a Nevadához tett látogatása alatt véletlenül se fusson össze Danival. Pontosan tudta, hogy a fiú mikor tart órát, így könnyű volt elkerülnie. A másnapi edzéssel azonban nem tudott mit tenni. Akár le is mondhatta volna, de úgy döntött, nem akar ilyen gyerekesen viselkedni. Hiszen nem Dani, hanem a lovaglás miatt az akadémia tanulója.
Rosszkedvét csak Nevada jelenléte enyhítette az edzésen. A bemelegítés alatt Dóri elhatározta, hogy az aznapi edzésen kifogástalan teljesítményt fognak nyújtani, és remélte, hogy ezt Nevada is megértette. Tíz perc lépés után ügetésre utasította a lovat. Alig haladtak így pár kört, mire Dani lépett be az ajtón. Arca merev volt és feszült, eltűnt róla az előző pár hét jókedve. Dóri kényszerítette magát, hogy ne kezdje bámulni. Folytatta tovább az ügetést, közben pedig a ló fülei között előre nézett. Dani középen leült az egyik felállított akadályra, Dóri érezte magán a pillantását. Hirtelen nagyon feszült lett, amit Nevada is megérzett, és idegességében a fejét kezdte rángatni. Dóri bosszankodva húzta fel a ló nyakát. Megőrjítette ez a szótlanság.
Daninak fogalma sem volt, mit kéne mondania a lánynak. Pontosan tudta, mekkorát hibázott, de nem bírta elviselni a lány eltávolodását. Mindennél jobban vágyott rá, hogy mindent elmondhasson neki, de fogalma sem volt, hogyan kezdhetné el. Tíz perc elteltével azonban erőt vett magán.
- Dodó, én tudom, hogy milyen nagyot tévedtem. Rettenetesen sajnálom, és szeretném jóvá tenni! – kezdte, de a lány szó nélkül folytatta az alakzatok lovaglását. - Apám kiskoromtól kezdve erőltette a lovaglást és a díjugratást, versenyekre kellett járnom, és ha valahol nem értem el jó eredményt, akkor kiabált velem, és azt éreztette, hogy semmire sem vagyok képes. Ha a versenyeken hibáztam, eladta a lovamat és újat vett helyette. Tizennyolc éves koromban egy regionális válogató versenyen, ahol a lovammal egyet vertünk, mindenki előtt rángatott le a lóról a köröm után. Elegem lett, megmondtam neki, hogy nem lovagolok többet, és Budapestre költöztem. Anya titokban folyamatosan támogatott anyagilag. Ekkor kezdtem el szerencsejátékozni, és alkalomadtán többet ittam a kelleténél – arca összerándult az emlékre. – Akkoriban volt egy lány, aki nagyon ragaszkodott hozzám. Egyik este éppen egy pókerpartiról mentünk haza, én vezettem, és ez a lány megkért, hogy hagyjam abba a kártyázást. Nagyon összevesztünk, ideges lettem, és az egyik kanyarban kisodródva nekihajtottam egy fának. Én könnyebb sérülésekkel megúsztam, de a lány beszorult, a tűzoltók mentették ki. Másfél hónapig feküdt a kórházban. Apám kifizette az óvadékot, így nem kerültem börtönbe. Ezután hagytam abba a játékot és az ivást, elmentem egy sportoktatói tanfolyamra, és így kerültem ide. Nagyvonalakban ennyi. Tudom, hogy el kellett volna mondanom neked, de egyszerűen nem voltam rá képes – fejezte be Dani. Dóri a történet közben végig úgy tett, mintha nem figyelne, de egész idő alatt magában megrágott minden egyes szót. Soha nem gondolta volna, hogy ez a fiatal férfi, aki olyan intelligens, jóakaratú és gyengéd volt, ilyen dolgokat művelt a múltjában. És amit Maurer Istvánról hallott… gyerekkori példaképe tényleg ilyen borzalmas dolgokat művelt volna a saját fiával? A szíve mélyén tudta, hogy hinnie kell Daninak, de mégis kételkedett szavaiban. Egyszer már átverte, bármikor megteheti újra.
Dani minden szavával mintha újra átélte volna múltját. Apja fájdalmas emléke mélyen élt a fejében, az iránta érzett gyűlölet újra és újra előtört, amikor csak kimondta a nevét. Ám az most jobban aggasztotta, hogy Dóri egy szót sem szólt hozzá. Tudta, hogy időt kell adnia neki, hogy átgondolhassa, amiket hallott, és megbocsájthasson neki. Mert Dani hitte, hogy meg fog. De olyan nehéz volt a várakozás, pedig még csak négy nap telt el.
Dóri képtelen volt koncentrálni. Nevada egyre inkább megérezte gazdája zavarodottságát, és ő is átvette azt. Nem érette ezt a hirtelen támadt feszültséget, hiszen Dóri mindig olyan kiegyensúlyozott és nyugodt volt, amikor ráült. Tüntetőleg a fejét kezdte dobálni, majd amikor ez sem hatott, ugrálni kezdett a lány alatt. Dóri kiülte a ló bakolásait. Kissé furcsállta ugyan, hiszen régen nem csinált már ilyet a ló, de tekintve, hogy fél éve rendszeresen ugrándozott alatta, nem törődött vele.
Dani az akadályok irányába utasította a lányt. Néhány kisebb bemelegítő ugrás után magasabbra emelte az akadályokat, és végül oxert épített a pálya közepére. Dóri nyugodt kézzel irányította rá a lovat, de mégsem volt elég határozott. Nevada nem tudott mit kezdeni gazdája zavarával, így az utolsó pillanatban megtorpant az akadály előtt és ellenszegült. Nem bízott Dóriban eléggé. Dóri a hirtelen mozdulattól a ló nyakán keresztülbukfencezett és a vastag, tömör rudakra érkezett, kezében tartva Nevada kantárszárát, aki ijedtségében húzni kezdte az immár földön fekvő lányt. Dóri gyorsan elengedte a szárakat, és a felette tornyosuló Danira pillantott. A fiú arcán megdöbbent aggodalom tükröződött.
- Jól vagy, Dodó? – kérdezte, miközben a lány karjáért nyúlt, hogy felhúzza.
- Ne hívj Dodónak! – sziszegte mérgesen a lány. – És ne érj többet hozzám.
- Dóri, nem bírom, ha ilyen hangon beszélsz velem – mondta könyörgő hangon Dani, miközben Dóri nehézkesen feltápászkodott a talajról. Minden porcikája sajgott. – Tudod, hogy szeretlek!
Dóri meglepetten pillantott fel Danira. Ez volt az első, hogy a fiú kiejtette ajkain ezt a szót. Miért éppen most? siránkozott magában Dóri. Mennyire szerette volna megmondani neki, hogy ő is szereti. De ebben a pillanatban haragja erősebb volt, mint szerelme. Pillantása ismét dühössé vált, és nehéz léptekkel indult meg Nevada felé. A dereka, ahol a rudakra esett, hihetetlenül fájt, és lelki szemeivel már látta magán a hatalmas lila foltokat. Mégsem akarta kimutatni fájdalmát. Felpattant a ló nyergébe, és a hatalmas faajtó irányába indult.
- Szerintem mára végeztünk – mondta félhangosan Daninak. Úgy döntött, kimegy egy könnyű terepre, hogy kiszellőztethesse fejét.

***

A terepről visszaérve Nevadáról szinte folyt az izzadtság, annak ellenére, hogy alig fél óráig voltak kint. Dóri jól megfuttatta a lovat, hogy mindkettejükből kiszálljon a feszültség. Nevada élvezte a száguldást, akárcsak gazdája, de a lány fejéből mégsem tűntek el az aggasztó gondolatok. Dani minden szavát újra és újra megrágta magába, melyiket hiheti el, és melyiket nem.
Az istállóba mégis némi jókedvvel tért vissza. A tavaszi időjárás mindig felderítette kicsit. A napfény áttűzött a rügyekkel teli faágakon és a madarak vidám csivitelése zengte be az erdőt. Mire visszaértek, a nap már a horizont felett járt, és a talajjal szinte merőleges sugarak világították be az istállót, aminek ajtaját végre teljes szélességében széthúzták. Néhány ló feje a folyosó felé figyelt, amikor Nevada patájának dobogása megütötte fülüket. Dóri a kikötőben állította meg Nevadát, ahol lepattant a hátáról. Jó alaposan megpaskolta a lovat, és egy nagy puszit nyomott az orrára.
- Neked nem az edzés után kéne most visszatérned? – kérdezte a háta mögött egy kedves, ismerős hang. Dóri mosolyt erőltetett az arcára, mielőtt megfordult.
- Lerövidítettük az edzést, és inkább terepre mentem ki. Leestem egy oxer előtt, és jobbnak láttam kiszellőztetni a fejem – felelte Balunak. A fiú arcára hirtelen aggodalom ült ki, mire Dóri folytatta – nyugi, semmi bajom, csak egy kicsit megütöttem az oldalam. – Dóri felegyenesedett, miután leszerelte Nevada ínvédőit, és pulcsiját felhúzva a derekára nézett. El is felejtette a fájdalmat, amit az esés okozott, ám amikor megpillantotta a hatalmas vöröseslila foltot az oldalán, újra beléhasított az érzés.
- Jóságos… Ez hatalmas – lépett közelebb Balu. – Várj, hozok körömvirág krémet, az jó rá.
- Igazán nem szükséges. Csak egy picit fáj, de kibírom – mondta Dóri, de Balu már el is robogott a folyosón. Az utóbbi időben Balu gyakran feltűnt a közelében, de Dóri egyáltalán nem bánta ezt. Jól el tudott beszélgetni a fiúval, és nagyon megkedvelte. Ezalatt a pár hét alatt Balu rendesen beletanult a munkába, nagyon jól bánt a lovakkal, Dóri még azt is észrevette, hogy olykor-olykor beszélt is a kedvenceihez, és a lovak is gyakran kedvesen megbökdösték őt.
Balu hamarosan visszatért egy kör alakú dobozzal, és Dóri felé nyújtotta. A lány elvette tőle, és óvatosan bekente a foltot. Minden erejével azon volt, hogy arca ne torzuljon el, amikor a derekához ért, de tudta, hogy Balu látja szenvedését.
- És hogy történt? – kérdezte Balu.
- Megállt az oxer előtt, én pedig lebukfenceztem a nyakán, pont a rudakra. Mindenkivel előfordul.
- De Nevadára nem jellemző, hogy megáll az akadály előtt…
- Honnan tudod? Csak nem figyeled az edzéseinket? – kacsintott Dóri viccesen Balura, ő pedig széles vigyorral válaszolt. Dóri ilyenkor nagyon vonzónak találta a fiatal fiút, és az ő szája is akarva-akaratlanul mosolyra húzódott.  
- Köszönöm – nyújtotta vissza Dóri a tubust.
- Nekem mennem kell, még van pár dolog, amit el kell intéznem. Ha gondolod, visszaviszem Nevadát a bokszba – ajánlotta.
- Nem kell, megoldom. De azért köszi – mosolygott rá kedvesen Dóri. Balu ragyogó vigyorral köszönt el a lánytól, és már ott sem volt.

***

- Szia! Téged kerestelek – köszönt Balu, amikor belépett az edzők irodájába, és megpillantotta Danit, aki egyedül ült az íróasztala felett.
- Mit akarsz?!
- Dóriról akarok beszélni – közölte egyszerűen Balu, keze a zsebében lapult. Dani ingerülten pillantott fel rá, és felpattanva a székből pár lépéssel leküzdötte a közöttük lévő távolságot.
- Ennek igazán örülök, mert róla már én is akartam veled beszélni. Ne hidd, hogy nem vettem észre, hogy mostanában gyakran legyeskedsz körülötte. És ennek én egyáltalán nem örülök. Szóval jobb lesz, haver, ha leszállsz róla, mert úgy érzem, valami rosszban sántikálsz!
- Nyugalom! Én csak ezt akartam odaadni – nyújtotta oda Balu az eddig zsebében lapuló mini DVD lemezt. Kissé megijesztette Dani heves monológja, de ezt esze ágában sem állt kimutatni, így keményen állta a másik pillantását.
- Mi ez?
- Dóri edzéseinek felvétele összevágva. Ha megmutatod a többi edzőnek és az igazgatónak, tuti versenyezhet idén. Vagy legalábbis kap még egy esélyt. Azt csinálsz vele, amit akarsz! – mondta Balu. Dani dermedten figyelte a lemezt, majd elvette Balu kezéből, az pedig kihasználva Dani szótlanságát, kisuhant az ajtón.

2015.03.08. 20:21, Lia

XI. rész

Dóri múltja

Másnap reggel fél nyolckor Dóri vidáman indult az akadémia felé. Danival kapcsolatuk egyre szorosabb és bensőségesebb lett, Nevadával az edzések pedig időről-időre jobban mentek. Apja felbukkanására próbált nem gondolni, hiszen nem akart feleslegesen aggodalmaskodni miatta.
Az istállóba érve első útja természetesen Nevada bokszához vezette. Kissé meglepődött, hogy az állat nem nyihog neki szívélyesen, hiszen ez az utóbbi időben szinte mindennapossá vált. Sőt, olykor előfordult az is, hogy a nyergesbe való kiruccanás után is kapott egy kósza nyerítést. Dóri igyekezve belépett a bokszba, és hirtelen lemerevedtek tagjai. Lábai földbe gyökereztek, amikor Nevadára pillantott. A ló szélesre tárt lábakkal állt, fejével hasát bámulta, és olykor-olykor idegesen felrúgott maga alá a hátsó lábával. Kólika! ismerte fel Dóri azonnal a betegséget. Kirohant a bokszból, és az első arc, akit megpillantott Balué volt.
- Kérlek, hívj gyorsan egy edzőt Nevada bokszához! Azt hiszem, kólikázik. Siess! – Dóri látta Balu arcán az ijedtséget. Gyors léptekkel sietett el. A lány visszarohant Nevada bokszához, vezetőszárat kötött rá és kifelé kezdte húzni, ám a ló meg sem mozdult. Valószínűleg nagy fájdalmai lehettek. Dóri határozottan rácsapott Nevada farára, mire az állat nehézkesen megindult. Dóri kivonszolta a folyosóra, mire Balu jelent meg Horváth Tamás edzőúrral.
- Valóban fájdalmai vannak. Hívom az orvost! Addig menj vele a pályára és próbáld jártatni.
Dóri követte az utasításokat, és szerencsére az orvosra sem kellett sokat várni.

***

Dani alig várta a mai napot. Tudta, hogy Dóri azonnal bekerül majd a legjobb lovasok közé, és abban is bízott, hogy a versenyzők közé választják pár hónap múlva. Amikor azonban belépett a pályára, egyáltalán nem örült annak, amit lát. Az első, amit meglátott az Nevada volt, akinek a vezetőszárát Dóri tartotta, mellette pedig az állatorvos állt. Valamivel odébb a vizsgabizottságnak kinevezett két edző és Balu. Balu soha nem volt szimpatikus neki, mert látta a szemében, hogy kedveli Dórit. Dóri pedig mindenkit viszont kedvelt, aki jól bánt vele.
- Mi folyik itt? – kérdezte aggódva. Dóri odafordította a fejét, így Dani észrevehette a szemében ülő könnyeket. Valami komoly baj van. Dóri nem válaszolt, így Dani jobbnak látta, ha két edzőtársánál érdeklődik.
- Kólikás lett. Így sajnos nem tudjuk felmérni a lányt. Szerintem jobb, ha megyünk – nézett Tamás a másik edzőre.
- De hát nem az ő hibája! Gyertek vissza pár nap múlva! Addigra a ló is jobban lesz.
- Sajnálom, de ismered a szabályokat.
Dani nem tudta elhinni, hogy semmit nem tehet. Fenébe azokkal az idióta szabályokkal, ez egyáltalán nem igazságos Dórival szemben. Majd hirtelen eszébe jutott valami, amikor a két edző már majdnem kiléptek az ajtón.
- Várjatok! – gyors léptekkel közelebb ment hozzájuk, akik érdeklődve figyelték javaslatát. – Hadd lovagoljon az én lovamon. Felnyergelem neki és húsz perc múlva már ugratnak is. Csak adjatok neki egy esélyt!
- Dani, te is tudod, mi az igazgató véleménye erről. Azzal a lóval kell felmérnünk, akivel a versenyen is indulna. Mellesleg Nevada egy nehéz ló, Doc Holiday pedig egy igen jól képzett. Kérlek, értsd meg!
- Nem tudom megérteni! – Dani szemében forró düh izzott. – Állítom, hogy Dóri az akadémia egyik legjobb lovasa. Önhibáján kívül került ilyen helyzetbe. Nem vehetitek el tőle ezt a lehetőséget!
- Sajnálom – mondta őszintén Tamás.

***

Daninak a nap folyamán nem volt lehetősége beszélni az igazgatóval, mert szüneteiben Bankót nem találta az irodájában. Elhatározta, hogy munkaideje után megkeresi, hogy megbeszélje vele Dóri ügyét, ám sejtette, hogy a szigorú és szabálykövető ember nem fog engedni igazságérzetének. Sejtései a délután folyamán be is bizonyosodtak. A férfinek esze ágában nem állt változtatni a szabályain. Azzal érvelt, hogy ha Dórinak engednek, akkor a többi diáknak is kéne. Nem kivételezhetnek egy diákkal; akár jó lovas, akár nem; akár gazdag, akár nem.
Dani – miután elhagyta az irodát – gyors léptekkel indult meg az autója felé, ám az istálló folyosóján Baluba ütközött, aki vasvillával és talicskával járta a bokszokat.
- Beszéltél az igazgatóval? – kérdezte a fiú.
- Mégis miről? – kérdezte ingerülten Dani. Balu meglepődött az arrogáns hangnem miatt, de ő higgadtan válaszolt.
- Arról, hogy még egyszer megnézzék Dórit. Pontosabban, hogy adjanak neki még egy esélyt.
- Neked ahhoz mi közöd van? Jobb lenne, ha inkább a bokszok trágyázásával foglalkoznál, mert még van mit tanulni – közölte, majd folytatta útját. Alig várta már, hogy Dórival lehessen.
Ugyan Dani és Dóri megbeszélték, hogy a fiú a kollégiumban nem látogatja meg a lányt, Dani most mégis oda igyekezett. Remélte, hogy nem fogják sokan észrevenni, és senki nem gyanakszik majd, amikor Dóri ajtaján kopogtat. De legfőképpen ezért imádkozott, hogy ne Timi nyisson ajtót, akiről Dóri már sokat mesélt. Ha Szandi barátnője megsejtene valamit a kapcsolatukból, akkor rövid lenne az út az igazgatói irodáig mindkettejük számára. Imái azonban meghallgattattak, és Dóri nyitott ajtót.
- Te mit keresel itt? – lepődött meg. – Gyere be, még meglát valaki! – húzta be a karjánál fogva az ajtón, majd becsukta mögötte az ajtót. Dani a lány felé fordult, hogy gyengéden megcsókolja, de Dóri finoman elhúzódott tőle. Dani számított a reakcióra.
- Igen, tudom, igazad van. Legalább felhívhattalak volna.
- Eltűntél, és egy szót sem szóltál hozzám.
- Fogalmam sem volt, mit mondhatnék. Utána pedig edzést kellett tartanom. Kérlek, ne haragudj!
- Elég lett volna, ha ott vagy velem.
- Mindennél jobban vágytam rá, hogy megölelhesselek! De tudod, hogy nem lehet.
- Tudom, sajnálom! – mondta a lány, és most ő csókolta meg Danit.
- És mi van Nevadával?
- Kapott egy görcsoldót és az állatorvos megszondázta a gyomrát. Szerencsére semmi komoly baj nincs, úgyhogy már jobban van. Ottmaradtam vele még pár órát, de aztán Balu elküldött, hogy jöjjek haza pihenni.
- Balu? Mi köze ehhez Balunak?
- Csak látta, hogy kimerített az aggodalom. De most már minden rendben, aludtam egy kicsit, és mindjárt indulok az istállóba, hogy meglátogassam Nevadát.
- Akkor most nem is lehetünk együtt? – kérdezte szomorkásan Dani.
- Itt semmiképpen, mert Timi bármikor megérkezhet. Felveszek valami normális ruhát, és elvihetsz – mosolygott Dóri.
- Nekem nagyon tetszik ez a macinaci – nevetett Dani végignézve a lány otthoni öltözékén. – És ez a papucs is nagyon cuki.
- Házi bakancs, ahogy én hívom – nevetett Dóri, miközben öltözni kezdett. Dani tekintete az íróasztalon álló képre siklott. A képen egy nő és két tizenéves kislány vigyorgott a kamerába. A barna hajú gyerekben egyből felismerte Dóri fiatalkori mását. A nő feltehetően az anyukája lehetett, mert nagyon hasonlítottak egymásra.
- Ki a harmadik ezen a képen? – kérdezte Dani Dórit, aki már a zokniját húzta fel a lábára. Most felállt, és a fiú mellé állva a kezébe vette a képet. Arcán kettős érzelmek jelentek meg.
- A nővérem.
- Nem is tudtam, hogy van egy nővéred – fordította arcát a lány felé.
- Már nincs. Meghalt. Ahogy anya is. – Dóri nedves szemmel pillantott fel a fiúra, akinek az arcán döbbenet tükröződött. Dóri még soha nem mesélt neki a családjáról, és ami azt illeti, ő sem a sajátjáról.
- Mi történt? – kérdezte, és a kezébe vette a lány kezét.
- Autóbaleset.
- Soha nem mesélted.
- Mert nem könnyű beszélni róla.
- És akkor Nyíregyházán apukáddal élsz?
- Nem, a nagynénémmel és a családjával. Apáról annyit tudok, hogy Ausztriában él. Régóta dolgozott ott, hétvégente járt haza. Anya és Viki halála után kiköltözött.
- Téged pedig itt hagyott?
- Nem, én akartam maradni. Soha nem jöttünk ki jól. Nem akartam vele és az ágyasával együtt élni. Inkább maradtam Adéllal, Patrikkal és a gyerekekkel, messze a barátaimtól. Apa egy ideig küldött valamennyi pénzt, aztán az is abbamaradt. A lovaglást is ezért kellett abbahagynom. Adél és Patrik rengeteget dolgozik, hogy el tudják tartani a gyerekeket, és nekem is segítenem kellett. Vagy legalábbis számomra ez nem volt kérdés, azonnal kerestem egy alkalmi munkát, szabadidőmben pedig a gyerekekre vigyáztam.
- És hogy jártál iskolába?
- Mivel a gimi utolsó éve volt, amikor elköltöztem, ezért magántanuló lettem. Egyedül tanultam meg az érettségire az anyagot. Valószínűleg ezért is nem vettek fel az egyetemre. De most már nem bánom, mert ha nem ide járnék, nem ismernélek téged – mondta Dóri, és egy rövid csókot nyomott Dani szájára. – Na, ez minden! Viszont én még mindig nem tudok a te családodról semmit.
Dani agya hirtelen dolgozni kezdett. Most mégis mit mondjon? Az igazat mégsem árulhatja el.

- Én is árva vagyok. Anyukám és apukám egy istállótűzben meghaltak, miközben a lovakat mentették. Az öcsém és én éltük csak túl – hazudta. 

2015.02.03. 20:55, Lia

X. rész

A terv

Dóri egy nyugodt hétvége után tért vissza a kollégiumba. Vasárnap este Timi még nem volt otthon, ugyanis a lánynak hétfőnként csak 11 órától kezdődtek az órái, és gyakran hétfő reggel érkezett meg. Dórinak volt ideje gondolkozni azon, ami közte és Dani között volt, mégsem jutott el a megoldásig. Mindennél jobban vágyott rá, hogy a fiúval lehessen. Úgy érezte, kezd beleszeretni. Emellett pedig az akadémia élete lehetősége lehet, ha semmi nem tereli el a figyelmét. Arról nem is beszélve, hogy ha a románcuk az igazgató fülébe jut, valószínűleg Danit azonnal kirúgja, őt pedig legjobb esetben is eltiltja a versenyzéstől egészen, amíg el nem végzi az akadémiát.
Kedd délutánra a lány azonban már szinte teljesen biztos volt döntésében. Ezt így nem folytathatják Danival. Mindkettejüknek hihetetlen fontos ez az akadémia.
Nevadát készítette elő az edzésre, közben pedig elhatározta, hogy minél távolságtartóbban fog viselkedni edzőjével, hogy tudtára adja döntését.
- Dóri, ugye? – nézett be egy arc a bokszajtó rácsai között. Nevada füleivel sunyítani kezdett. Még mindig nem kedvelte az idegeneket.
- Igen. Te pedig Balu – mosolygott rá a fiúra, miközben szorosabbra húzta Nevada hevederét és összekötötte a haját. – Látom sikert arattál az igazgatónál.
- Igen, szerencsére. Ez a második munkanapom. Tegnap Noncsi körbevezetett, megmutatta a legfontosabb tudnivalókat, de itt minden olyan hatalmas. Van még mit tanulnom!
- Hamar bele fogsz jönni. Noncsi nagyon aranyos lány, mindenben segíteni fog. És persze én is nagyon szívesen segítek, ha kérdésed van.
- Köszönöm!
- Balu! Gyere, megyünk a karámokhoz – kiabált Noncsi a folyosó végéről. Dóri rámosolygott a fiúra, aki viszonozta gesztusát majd elszaladt. Dóri örült, hogy még egy szimpatikus ember érkezett az istálló életébe. Fejére tette a kobakját, megfogta Nevada szárát és kivezette a fedeles lovardába. Elhatározta, hogy a mai edzésen igazán jó teljesítményt fognak nyújtani, és ennek mérten melegített be. Nevadát határozott, de kellőképpen finom mozdulatokkal irányította.
Dani sokat késett, és amikor megérkezett, azonnal felállított a hosszú fal mentén egy ugrósort. Dóri imádta az ilyen gyakorlatokat, és elhatározása tovább növekedett. A mai edzésen megmutatja, mit tud! Lépésben felvette a ló fejét és egy határozott segítségadással elindította a lovat vágtába.
- Tökéletes! – kiabálta Dani. Dórinak jól esett a dicséret. Amikor ügetésbe vette vissza Nevadát, a tribünön megpillantott egy alakot, ám ezúttal egy igenis ismerős lányt ismert fel benne. Szandi figyelte. A távolság miatt arcát nem láthatta.
- Na, kezdjük! – mondta Dani. – Először a lépőrudak ügetésben, aztán jöhetnek az ugrások vágtában.
Dóri ügetésbe indított Nevadát. A ló összeszedettebb volt, mint valaha. Feje merőlegesen haladt előre a földdel, fülei lazán mozogtak, szájában pedig enyhén hab képződött a zabla finom rágásától. Dóri nyugodt kézzel vezette rá a földre rakott cavalettikre. Nevada hatalmas lépésekkel tökéletesen ügetett végig a rudak között, majd az első ugrásnak felállított x-et. Utána ütemes, de összeszedett vágtában haladtak tovább az előttük pár méterre lévő akadály felé, ami már egy kisebb meredek akadály volt. Dóri derékkal segítette a ló ütemes lépteit, majd a megfelelő pillanatban vették az akadályt és az utána elhelyezett újabb cavalettiket, amik egy újabb meredek akadályra vezették őket. Ez az akadály már pár centivel magasabb volt, de tökéletesen vették.
- Vágtázz tovább pár kört, amíg nem szólok!
Dóri teljesítette az utasítást, miközben az edző magasabbra emelte az összes akadályt. Dóri felpillantott a tribünre. Szandi karba tett kézzel figyelte őket. Dani utasítására Dóri újra végigment az ugrósoron. Egy aprócska hibát kivéve most is tökéletesen sikerült.
- Úgy látom, felkészültetek a magasabb akadályokra is – mosolygott Dani. Dóri olyan boldog volt, hogy nem tudott nem visszamosolyogni rá. Nagyon büszke volt Nevadára, ezért jutalomképpen alaposan megpaskolta a nyakát. A magasabb akadályokat is hibátlanul átvitték, ugyan csak 70 cm körül volt a magasságuk. Dani úgy döntött, mára elég lesz az edzés.

***

Szandi irigykedve és bosszúsan figyelte Dóri edzését. Látszólag nagyon összeszoktak Nevadával, és ez a ló, akiről senki nem gondolta volna, hogy valaha is kezes bárány lesz, tökéletesen követi gazdája utasításait, emellett pedig ugróképessége sem utolsó. Ha Dóri és Nevada továbbra is ilyen jó teljesítményt nyújtanak, helyette ők lesznek a befutók a versenyeken. A szelekció pedig pár héten belül megkezdődik. Tudta, hogy valamit sürgősen tennie kell.
Az edzés végeztével az öltözőbe ment, ahol bement az egyik fülkébe, magára zárta az ajtót és leült a székre. Gondolatai minduntalan egy történeten jártak, amikor régebben Capris véletlenül elszabadult, és mire megtalálták, megdézsmálta a tujabokrot. Hamarosan kólikás tüneteket mutatott, és állatorvost kellett hozzá hívni.
Miközben gondolkozott, lépteket hallott a folyosóról.

***

Dóri elhatározása, miszerint Dani és az ő kapcsolata nem folytatódhat, nem tartott sokáig. Az edzés után a fiú figyelte, ahogy leszerszámozza a lovát, de egy szót sem szólt. Nem akarta a csókjukról vagy a kapcsolatukról kérdezni, mert félt a választól. És úgy érezte, hibát követett el, amikor megcsókolta a lányt.
Dóri a nyereggel és a többi felszereléssel elindult a folyosón, Dani pedig követte. Dóri számított erre. Lepakolt, majd kézen fogva Danit az öltözőbe ment, ahol – látva, hogy nincsen senki – megcsókolta a fiút. Maga sem értette hirtelen döntését, mégsem bánta meg. A csók nem tartott sokáig, mégis rengeteg érzelem sűrűsödött bele. Dani mélyen a lány szemébe nézett.
- Próbáljuk meg! De ha az igazgató megtudja, akkor nekünk végünk van – mosolygott Dóri.

***

Szandi az öltözőben látottak és hallottak után elvetette Nevada mérgezésének ötletét. Bizonyítékot akart szerezni Dóri és Dani kapcsolatára, amit aztán az igazgatónak megmutatva Dórit kicsapják az iskolából. Ám a következő másfél hétben semmi gyanúsat nem látott, habár nyitott szemmel járt az istállóban és az utcákon is, és előfordult, hogy hallgatózott vagy leskelődött utánuk. Végül úgy döntött, beavatja néhány barátját, hogy ők is figyeljék a lányt és a fiút, és ha valami gyanúsat látnak, fényképezzék le őket. Ám ez a terv sem vált be, és Szandi napról-napra jobban kétségbeesett. Ha nem talál ki valamit gyorsan, akkor visszatér eredeti tervéhez.
Egyik januári hétfőn utolsó órája után úgy döntött, meglátogatja Caprist a bokszában, hogy megnézze, a lovászok mindent elintéztek-e körülötte. Félt, hogy esetleg az itatóba szennyeződés került, vagy nem kapott elég abrakot. Szandi ezekre mindig ügyelt, mert nem akarta, hogy lova teljesítménye leromoljon.
A tanári szoba ajtaja előtt lépkedett, amikor meghallotta Dani hangját. Megállt, hogy füleljen, hátha most végre sikerül elcsípnie a párt. Ám ahogy hallgatózott, rájött, hogy Dani a főnökével beszélget, Horváth Tamás edzővel, aki az edzők legjobbika volt az akadémián. Ő volt a legidősebb, és ő tanított a legrégebb óta.
- A héten három tanítványodat mérjük fel. Holnap megnézzük Kondor Mónit, szerdán Németh Pálmát és csütörtökön Vázsonyi Dórit. Szerintem a legjobb, ha nem szólsz nekik a dologról, és akkor nem okozol nekik felesleges stresszt, de ezt persze rád bízom. Ha úgy érzed, hogy versenyhelyzetben jobban teljesítenek, akár értesítheted is őket.
- Rendben van. És eredményeket mikor tudunk meg?
- Körülbelül két hét múlva. Sok munka van még, hiszen az elején járunk. Legyetek türelemmel.
Szandi közeledő lépteket hallott, ezért gyorsan folytatta útját, mintha mi sem történt volna. Csütörtökig tennie kell valamit, különben Dóri bekerül a legjobb húszba, és akkor a pár hónappal későbbi versenyen esélye sem lesz legyőzni. Időben kell kiiktatnia.

***

Szerda este sötétedés után kezdett kiürülni az istálló. Szandi Capris bokszában tevékenykedett, és várt. Dóri kivitte Nevadát egy tereplovaglásra, de hamarosan meg kell érkezniük, hiszen már legalább negyed órája sötét volt. Ezután Dóri majd leápolja lovát és hamar távozni fog. Szandi a szemeit forgatta. Nem értette, mi élvezet van ilyen hideg időben terepen lovagolni, mikor rendelkezésre állnak fedeles lovardák is, ahol meleg van.
Hamarosan patadobogást hallott a folyosóról. Dóri egyből a bokszba vezette a lovat, és 10 perc alatt leápolta. Puszit nyomott az orrára, majd távozott. Szandi tudta, hogy még várnia kell, amíg a lovak megkapják a vacsorájukat, és amíg a lovászok száma megfogyatkozik. Le kell csökkentenie a lebukás kockázatát.
Pár óra elszánt és kitartó várakozás után végre csak két lovász maradt az istálló területén, és ők is elmenni készültek. Az egyik a holmiját pakolta össze, a másik, aki az aznapi éjszakai ügyeletes volt az istállóban, lefekvéshez készülődött. Még egyszer körbejárt a lovak között, hogy minden rendben van-e, majd a lovászoknak kialakított padlástérbe ment. Szandi ekkor jött elő a nyergesből, ahol a szerszámait pucolta meg. Gyors, ugyanakkor halk léptekkel haladt a folyosón egyenesen Nevada boksza felé. Tudta, hogy a ló igen barátságtalan, ezért egy lócsemegével fegyverkezett fel. Elhúzta a boksz ajtaját. Nevada azonnal sunyítani kezdett, de még mielőtt a farát Szandi felé fordíthatta volna, észrevette a kezében lapuló csemegét, és gyorsan elvette tőle. Szandi a még el nem fogyasztott szénába keverte a tujaágakat. Figyelmesen ügyelt a mennyiségre, hiszen nem akarta komolyan megbetegíteni a lovat. Emellett persze aggódott, hogy nem eszi meg mindet, hiszen így könnyen lebukhatna. Kiosont a bokszból, és egy ideig figyelte a lovat.
Nevada elégedetten kezdte rágcsálni a vacsoráját.

***

Dóri a kellemes tereplovaglás után nyugodtan érkezett haza a kollégiumba, ám nyugalma nem tartott sokáig. Timi egy aggasztó hírrel várta.
- Keresett egy férfi. Megmondtam neki, hogy nem vagy itthon, kérdeztem, hogy megvár-e, de válasz nélkül lelépett.
- Milyen férfi? Mi volt a neve?
- Azt nem mondta meg.
- És hogy nézett ki?
- Nem figyeltem meg igazán, de ősz haja volt, és magas volt. Olyan hatvan körüli lehetett.
Dóri gyanúja beigazolódott. A leírás alapján valóban az apja követte, ahogy eddig is sejtette.
De mit keres itt az apja, akit már évek óta nem látott? Mégis mit akarhat tőle? Talán bántani akarja?

2015.01.25. 14:24, Lia

IX. rész

Hétfőn Dóri kettőtől háromig Nevada bokszában akarta eltölteni a felesleges egy óráját. Nem tudta titkolni maga elől, hogy mindennél jobban szeretné, ha Dani felbukkanna a boksz ajtaja előtt, és néha akaratlanul is felpillantott a folyosó irányába, hátha meglátja a fiút. Beleszeretett, tudta nagyon jól, és azzal is tisztában volt, hogy távol kéne magát tartania tőle, mielőtt valami katasztrófa történik, de ez egyáltalán nem érdekelte. Danival akart lenni, és semmi nem számított ezen kívül. Dóri fél óra után már fényesre kefélte Nevada szőrét, de Dani sehol nem volt. Dóri nem adta fel ilyen könnyen, így tovább koptatta a ló bundáját, közben pedig gondolatai másfelé kalandoztak. Újra eszébe jutott a férfi, akinek közelségét mostanában érezte, és megint elfogta a félelem. Ugyan az utóbbi napokban más dolgok foglalkoztatták, ami miatt a félelemről elterelődött a figyelme, most mégis rátört a pánik. Idegesen pillantott körbe, kinézett a folyosóra, ám egy lelket sem látott.
- Semmi baj, nincs itt senki! – suttogta és Nevada meleg testéhez bújt. A ló megérezte gazdája zaklatottságát és kedvesen hátrafordulva megböködte orrával. – Ne haragudj! Nem akartalak megijeszteni.
Mivel még volt negyed órája, Dóri úgy döntött, leellenőrzi a felszereléseit a nyergesben, és ha pucolásra szorulnak, az órája után megtisztítja őket, hogy a másnapi edzésen szép állapotban legyenek. A nyergesben egy fiú nézelődött, akit még soha nem látott az akadémián. Kissé meglepődött, de nem tulajdonított neki különösebb figyelmet. Köszöntek egymásnak, majd Dóri a felszereléseihez lépett. A fiú kis habozás után karba tett kézzel a lány elé állt, és ezt kérdezte:
- Ne haragudj! Tudnál nekem segíteni?
- Ha tudok, szívesen segítek.
- Az igazgatói irodát keresem. Sejtem, hogy rossz helyen járok, hiszen ez nyilván az istállórész, de fogalmam sincs, merre indulhatnék.
- Ha vársz egy fél percet, segítek. Úgyis arrafelé kell mennem hamarosan – mosolygott kedvesen Dóri, és lehajolt a ládájához. Szimpatikus fiú volt, elég fiatalnak tűnt, és nagyon félénknek. Fúrta az oldalát a kíváncsiság, mit akarhat, és elhatározta, hogy amíg az irodához kíséri, megkérdezi.
Lehajolva a ládájához furcsa dologra lett figyelmes. A számkombináció a helyes számokon volt, ennél fogva pedig a lakat nyitva volt. Tisztán emlékezett rá, hogy legutóbb – ahogy minden alkalommal – elforgatta a számokat, bezárva ezzel a lakatot. Felnyitotta a láda tetejét, és egyből észrevette, hogy valaki kutakodott benne. Gyorsan feltúrta, minden megvan-e, és miután nyugtázta magában, hogy a készlet teljes, lezárta a ládát és lezárta a lakatot.
- Mehetünk – mondta a fiúra pillantva, és megpróbált kedves mosolyt erőltetni az arcára, hogy elfedje a pánikot, ami újra rátört.
- Amúgy a nevem Balázs. Vagy inkább Balu – nyújtotta felé kezét a srác, és egy aprócska mosoly jelent meg az arcán. Dóri látott ebben a mosolyban valami felfoghatatlan forróságot, ami miatt még szimpatikusabb lett. Ő is bemutatkozott, majd elindultak az iroda felé. Dóri hamarosan rátért arra, ami őt igazán érdekelte.
- Miért keresed Bankót? Persze, ha szabad tudnom.
- Nem tudom, hogy szabad-e – mosolygott kissé Balu. – Lovásznak jelentkeztem pár hete, és most lettem visszahívva. Remélem megkaptam az állást, és nem feleslegesen jöttem be.
- Gondolom, ha nem kaptad volna meg, akkor telefonon közlik, nem? Persze én nem értek hozzá – nevetett Dóri.

***

Miután Dóri elkísérte Balut az igazgatói irodához, kifejezte afelőli reményeit, hogy hamarosan újra találkoznak, majd elindult az órájára, nehogy elkéssen. Útközben a nyitott ládájára gondolt, és az aggodalom érzése kerítette hatalmába. Alig várta már, hogy az óra vége után jobban szemügyre vehesse, mi történt.
Miután a tanár elköszönt a hallgatóktól, Dóri volt az első, aki elhagyta a termet, és sietett a nyerges felé, ahol azonnal felnyitotta a ládáját, és alaposan megnézte a felszereléseket. A fáslik ugyanolyan állapotban voltak, a különböző sörény- és farokszőr ápoló felszerelések is érintetlenek, de az ín- és bokavédők tépőzárja el volt szakadva. Dóri a kezébe vette a felszereléseket, amiket minden edzések használt, hiszen fontos kiegészítői voltak az alapfelszerelésnek. A tépőzár nem csak eltépve volt, hanem késsel vágták el.
- Ezt nem hiszem el! – tört ki a lányból.
- Mi történt? – hallotta a háta mögül az ismerős, kedves hangot. Megfordult, és Dani felé mutatta a tárgyakat.
- Mégis ki tesz ilyet? – kérdezte könnyekkel a szemében. Dani azonnal ott termett mellette és kedvesen átölelte a lány vállát. Dani tehetetlenül pillantott Dórira, látszólag fogalma sem volt a válaszról. Ám Dórinak igen is pontos elképzelései voltak róla. Nem tudott másra gondolni, csak Szandira. De ekkor hirtelen átsuhant a szemei előtt a férfialak képe. És ha gyanúja beigazolódik, és valóban arról az emberről van szó, akire még csak gondolni sem mert, akkor ez megmagyarázza a számkombináció helyességét. De nem, ez lehetetlen! És miért tenne ő ilyet?
Dóri letörölte a könnyeit, és megpróbálta erősnek mutatni magát. Elvégre egész nap arra vágyott, hogy Danival lehessen. Ám minduntalan csak arra tudott gondolni, hogy miből fog új ínvédőket venni, ugyanis az ilyenek egyáltalán nem voltak olcsók, és nem akart megint a családjától pénzt kérni.
- Biztos minden rendben? – kérdezte Dani aggódva. Kezdte kiismerni a lányt, és észrevette, hogy az álmosoly mögött olykor más érzések bújnak meg.
- Én… csak félek egy kicsit – vallotta be Dóri. – Az az alak a tribünön, és az érzés, hogy valaki követ… Most meg ez.
- Az érzés, hogy valaki követ? – kérdezte értetlenül a fiú. Dóri elmondta neki, hogy egy hete majdnem minden nap úgy érezte, hogy valaki figyeli.
- Gyere, hazakísérlek – mondta gyászosan Dani.
- Igazán nem kell, főleg ha még dolgod van. Jól vagyok, esküszöm – mosolygott Dóri, és mosolya már kissé őszintébb volt. Megnyugtatta a beszélgetés.
- Igazából eddig rád vártam, hogy együtt menjünk haza – nevetett Dani is felszabadultabban. Dóri meglepődött egy picit, de jólesett neki a fiú törődése.
- Rendben van.

***

Dóri szombatra tervezte a hazautazást, így Danival megbeszéltek péntek délutánra egy találkozót. Mindketten tudták, hogy randiról van szó, de ezt persze nem mondták ki. Dani lakása előtt találkoztak, ami a kolesz és az akadémia között volt félúton, és Mangót egy hosszabb sétára vitték el a parkon keresztül. A kiskutya nagyon élvezte a lány jelenlétét. Több, mint egy órát sétáltak, mire Mangó elkezdett elfáradni, ezért hazafelé indultak. Azt tervezték, hogy otthon leteszik a kutyust, majd továbbmennek beülni valahová. Ekkor már sötét volt, és a két fiatal rengeteget nevetett és beszélgetett egymással.
Pár perc némaság után Dani megszólalt:
- Most képzeld el, hogy fogom a kezed – hangja halkabb volt az átlagosnál, és nem nézett a lányra, ahogy szokott. Dórit meglepte ez a mondat, és kérdőn bámult Danira. Milyen jó is lenne kézen fogva sétálni.
Dani lakása a másodikon volt. Nagynak nem volt mondható, ám annál otthonosabban volt berendezve. A nappaliban zöld fel volt barna bőrkanapéval, ezzel szemben pedig egy hatalmas tévé volt elhelyezve. A szoba fénypontja Dóri számára azonban a puha szőnyeg volt. A nappaliból nyílt egy kis folyosó, amiből a konyhába, a hálószobába és a fürdőszobába lehetett eljutni. A konyha szintén nem volt nagy, de a felszerelések modernek és gyönyörűek voltak, akárcsak a lakás többi részén. Dórit meglepte a bent uralkodó rend és tisztaság, és meghatotta a kis otthon hangulata.
- Nagyon tetszik – fordult Danihoz a lány, amikor körülnézett a lakásban. Mangó izgatottan követte a lányt a hálószobába, ugyanis az ő szobája is volt egyben, és kényelmesen elhelyezkedve az ablak alatti párnáján, álomra hajtotta fejét. A szobában egy hatalmas franciaágy volt, kétoldalt éjjeliszekrények, előtte pedig egy szekrénysor, amibe egy íróasztal volt építve. Ezen egy új laptop hevert.
- Arra gondoltam, megihatnánk egy teát és játszhatnánk valami társast. Aztán ha lesz kedvünk, még elmehetünk valahová… - ajánlkozott Dani.
- Nagyon jó, imádom a teát, és kint már megfagytam – mosolygott Dóri, ám nem bírta kiverni a fejéből, hogy ez a helyzet túlságosan romantikus számukra. Hiszen semminek sem szabad történnie!
- A Cleudo-t nem javaslom, mert abban túl jó vagyok – nevetett Dani, amikor a lány a társasjátékokat nézegette.
- Én pedig verhetetlen – kacagott Dóri, és leemelte a polcról a dobozt.
- De ezt ketten nem is lehet játszani…
- Megoldjuk!
Kiosztották a kártyákat és már kezdődött is a játék. Speciális szabályokkal játszottak, hogy nehezítsenek rajta.
- Meggyanúsítom Mrs. White-ot, hogy csavarkulccsal a társalgóban kegyetlenül agyonverte az áldozatot – mondta tettetett komolysággal a lány.
- Sajnálom Miss, de a gyanúsított személy tökéletes alibivel rendelkezik. Az éjszakát ugyanis velem töltötte, amiről ez a kártya nyújt bizonyítékot – ezzel felé nyújtotta Mrs. White kártyáját.
- Fúj – szörnyülködött hangosan nevetve Dóri.
- De hát hölgyem. Én, Mustár ezredes, kikérem magamnak ezt a hangot. Mrs. White egy igazán vonzó nő!
- Hagyd abba! – bokszolta vállon. – Undorító vagy!
- Hát, mivel ön aznap éjjel nem volt kapható, mert más dolga volt, Miss Scarlet… - mondta, majd sejtelmes arckifejezéssel előhúzta a tábla közepén elhelyezett kártyákat, és Dóri felé mutatta a megnevezett lapot.
- De ezt nem így kell játszaniii… - nevetett fel hangosan Dóri. Igazából csak túl büszke volt beismerni, hogy neki még fogalma sem volt a végső megoldásról. A földön lévő szőnyegen ültek a nappaliban, és Dóri most Dani felé vetette magát, hogy leterítse a földre. Dani nem hagyta annyiban a dolgot, és az egész táblát felrúgva Dóri fölé kerekedett. Ezzel nagyon közel került egymáshoz. Dóri hirtelen zavarából feleszmélve elkezdte élvezni a helyzetet, és most ő törte meg a csendet:
- Most képeld el, hogy megcsókollak.
Dani nem mosolyodott el, mint Dóri, hanem ajkaira tapasztotta sajátját és csókolni kezdte a lányt. Dóri először meglepődött, de hamarosan vette a lapot, és visszacsókolt. Nem tartott tovább fél percnél, és Dani elhúzódott.
- Nem valami jó a fantáziám – vigyorgott. Most Dóri volt az, aki nem mosolygott vissza. Megijesztette a hirtelen kialakult helyzet, hiszen pont ez volt az, amit el kellett volna kerülni, annak ellenére, hogy mindketten tudták, hogy ez elkerülhetetlen. Dani megérezte a lány aggodalmát, és teljesen eltávolodva tőle, felült. Nem lepte meg, amikor Dóri így szólt:
- Jobb, ha most megyek.

2015.01.11. 19:30, Lia
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 


too young and innocent | an aegyo queen | twice | neo culture technology    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA! Regisztrálj oldalamra és én segítelek elsajátítani az asztrológia tudományát!    *****    Tanuld nálam az asztrológiát teljesen ingyen, vagy kérj részletes asztrológiai elemzést „BECSÜLET KASSZÁS” alapon!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés ingyenes konzultáció,tájékoztatás az oldalon! kattints ide!!!    *****    Bûbájos Boszorkák - Charmed - Hírek - Extrák - Érdekességek - Charmed - Bûbájos boszorkák - Sok - sok infó - Charmed -    *****    Pénzkeresés az Interneten! Csak is kipróbáld, tesztelt módszerekkel, melyek tényleg fizetnek!    *****    Légy te is Farmasi tanácsadó! Kötetlen munka, befektetés nékül, minõségi termékek, jó kereseti lehetõség!    *****    Sztárok/Bulvár: Tudj meg friss pletykákat, híreket. Katt!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Xtina Hungary - Minden, ami Christina Aguilera!    *****    Légy Te is AVON tanácsadó *** Nyereményjátékok *** Kereseti lehetõség *** Vásárolj kedvezményesen AVON termékeket!    *****    Nyerj ajándékszettet! Töltsd ki a kérdõívet és nyerj! *** Nyerj ajándékszettet! Töltsd ki a kérdõívet és nyerj!    *****    Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár - Jófogás Játékvásár     *****    FRPG ● FANTASY SZEREPJÁTÉK ●「ΒΛSMΛIW」 ● FANTASY SZEREPJÁTÉK ● EGY SZIGET + 24 MÁGUS ● FANTASY SZEREPJÁT&Eacut    *****    Itt megtalálhatod a legfrissebb híreket, cikkeket, képeket a Golden Globe- és Oscar-díjas színésznõrõl! Katt!    *****    Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok - Furry Fandom - Antropomorf Állatok    *****    Légy Te is AVON tanácsadó *** AVON termékek *** Kereseti lehetõség *** Értékesítõ kollégákat keresek *** sminkek    *****    Esküvõi meghívók! Mindegyik kézzel készült, egyedi. Gyere, nézd meg az oldalamat.    *****    A legfrissebb Anime hírek , mindennap anime ajánló , mondocon képek , és hírek. Csatlakozz közösségünkhöz!